Ytong vagy Gipszkarton?
A címben említett két építőanyagot fogjuk megvizsgálni és összehasonlítani, mert nagyon változók a vélemények, pedig elég hasonlóak az eredmények és hát mondanom sem kell, hogy nem véletlen nem kapott helyet az összehasonlításban a vörös tégla. Olykor olyannyira különböznek a vélemények, hogy az emberek képesek negatív véleményt alkotni úgy, hogy nem ismerik az építőanyagok tulajdonságaikat. Vannak, akiknek nem lehet modern építőanyagot mutatni, mert hát a hagyományos vörös tégla az mindenre is jó és a többi az "szar". Első körben épületen belüli válaszfalakat szeretnénk építeni a két különböző, de nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkező építőanyagokkal. Fontos tudni, hogy a két építőanyagot elsősorban a belső terek felosztásába, kialakításába szerettem volna összehasonlítani. Mivel Ytongból is lehet főfalakat építeni, viszont gipszkartonból nem annyira, ezért nem is lehet összehasonlítani ezen a téren. Nézzük is meg első körben az Ytong pórusbeton elemeket.
2024-es tájékoztató ár. A válaszfalak felépítéséhez szükséges anyag ár van csak benne, (munkadíj nincs) festés előkészítéséig. Anyagbeszerzést, pakolást, padlózat-bútorzat takarását nem tartalmazza az ár. A két fal közti különbséget szerettem volna leírni, hogy lássátok mennyi a különbség. Az anyag árban szinte semmi különbség nincs. A gipszkartonhoz sokkal több minden kell és még is kevesebb idő alatt készül el. Ahol számít a súly ott kétség kívül a gipszkarton lesz a nyerő a majd fél tonna különbséggel. Mind a két építőanyagból ugyan akkora felülettel számoltam. Ha ajtónyílást is raknánk bele, akkor az Ytongból épített fal ára nem változik, mert amennyi fal felület kiesik, annak az árában benne van az áthidaló. A gipszkarton fal ára kicsit drágább lesz,(pár ezer Forint) mert az ajtónyílás két oldalára erősített profilra van szükség.
5m széles x 3m magas x 10cm vastag Ytong pórusbeton elemekből készített válaszfal, ajtó nélkül.
Anyagszükséglet Ytong: 123db=86100Ft
Ytong súlya: 7,9x123=972kg
Anyagszükséglet Ytong ragasztó: 5x3500=17500Ft
Ytong ragasztó súlya: 5x25kg=125kg
Összesen ár: 103600Ft
Összesen súly: 1097kg
Elkészítési idő: min 8 óra
5m széles x 3m magas x 10cm vastag gipszkartonból készült válaszfal, ajtó nélkül.
5cm-es szerkezetre kétoldalt két réteg normál karton
(2000x1200x12,5), benne szigeteléssel.
Anyagszükséglet gipszkarton profil: 13db=26000Ft
Profilok súlya: 13db=26kg
Anyagszükséglet gipszkarton lap: 25db=62500Ft
Gipszkarton súlya: 25db=575kg
Üveggyapot szigetelés: 15m2=14000Ft
Üveggyapot szigetelés súlya: 1db=15kg
Csavarok, dűbelek: 3000Ft
Összesen ár: 105500Ft
Összesen súly: 616Kg
Elkészítési idő: min 4 óra
AZ YTONGRÓL
-Ipartörténet és technológia
A természetből közvetlenül kinyert építőanyag, a hőszigetelő képesség, a könnyű megmunkálhatóság, a magas nyomószilárdság fő jellemzői. A kísérletek eredményeként jött létre a pórusbeton, melyet a fenti tulajdonságok mellett további előnyök is jellemeznek, mint például tartósság, kiváló páraáteresztő képesség, valamint tűzállósága. Mára világszerte több mint 8 millió köbméter pórusbetont állítanak elő évente. Az Ytong az elmúlt közel 100 év alatt az egyik legsikeresebb márkanévvé vált. Európában a legismertebb építőanyagok közé tartozik.
Magyarországon a 60-as évek elejétől kezdődött meg a pórusbeton falazóelem gyártása. Akkoriban gázbeton, illetve gázszilikát néven volt ismert. Ahogy a hazai pórusbeton előállítás beépült a nemzetközi köztudatba, úgy bővült hazai termékválaszték a cégcsoport más gyáraiban előállított termékeikkel. Az Ytong falazóelemek mellett megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is.
Fontos jellemző az Ytong tégla kapcsán, hogy a blokkok rengeteg légbuborékból tevődnek össze, vagyis nemcsak rendkívül könnyedén formázható, vágható, fúrható és faragható, de mindemellett rendkívül könnyű az önsúlya is. Ennek köszönhetően lényegesen egyszerűbb dolgozni vele, amit tovább növelnek az egyenes élek, illetve a mérnöki pontossággal kiszabott nútok, melyek csak bizonyos téglatípusokon található meg. Az ytong súlya mérettől függően 4kg-31kg között van. Jellemző mérete 60cm hosszú, 20cm magas és a szélessége változó 5cm-45cm-ig. Gyártanak 50cm hosszúságban is, de ezek speciális elemeket.
-Gyártás és környezetvédelem
Az Ytong pórusbeton főbb alapanyagai: a kvarchomok, a mész, a cement és a víz. A megfelelő szemcsefinomság eléréséhez, a magas kvarc tartalmú homokot golyós hengermalomban megőrlik, majd számítógépes méréssel és vezérléssel hozzákeverik a többi összetevőt is. A formába öntött keverék a pórusképző adalék hatására megduzzad, térfogata növekszik, mely során zárt pórusok milliói jönnek létre. A kialakult pórusszerkezet biztosítja a termék kiváló hőszigetelő képességét. Az öntőformák 60°C-os hőalagútba kerülnek, ahol 8-12 óra alatt elérik kezdeti szilárdságukat. Az előszilárdult pórusbeton tömböket az öntőformákból kiemelik és vágógépre helyezik. A felszeletelt tömbök egy újabb hőalagútba kerülnek, ahol 100°C-ra melegítik azokat. Az elemek innen kerülnek a nagynyomáson működő gőzzel fűtött zárt tartályba, ahol teljesen meg szilárdulnak. Az építőelemek e folyamat végén nyerik el végleges fizikai tulajdonságaikat. Az építőanyag stabil kristályszerkezetének alapja a kalcium-hidroszilikát, mely a természetben megtalálható ásványi Tobermorithoz hasonló. Ez önmagában hordozza az építőanyag rendkívül hosszú élettartalmát.
Tulajdonképpen, ha az építőanyagok kapnának zöld rendszámot, akkor az Ytong egy hatalmasat viselne. A természetes alapanyagok, az alacsony előállítási energia-szükséglet, a kikerülő melléktermék nélküli gyártás és hulladékmentes felhasználás mind a természeti környezet terhelésének csökkentését jelenti. Az Ytong gyártása és alkalmazása során nem szabadulnak fel mérgező gázok. Az alapanyagoknak, és a gyártástechnológiai illetve felhasználási tulajdonságoknak köszönhetően az Ytong építési rendszer megfelel a vonatkozó környezetvédelmi követelményrendszernek, melyet független tanúsító szervezet a környezetbarát védjegy használatának jogosultságával is igazol.
A modern építőiparban kifejezetten nehéz olyan termékeket találni, melyek természetes alapanyagokból készültek. Az Ytong azonban ezen is kiváló, hiszen a tégla teljes egészében a természetben előforduló alapanyagok megfelelő arányú összekeveréséből készül, ezáltal mészből, kvarchomokból és vízből. A végeredmény olyan, mintha egy mesterségesen készített mészkő lenne, mely garantáltan semmiféle káros hatást nem gyakorol sem a lakókra, sem a közvetlen környezetre.
-Felhasználási területek és megmunkálhatóság
Napjainkban eléggé elterjedt építőanyag az Ytong és már Magyarországon is előszeretettel építkeznek vele. Több nagyobb épület is bizonyítja, hogy az Ytong bizalmat kapott az emberektől. Ytongból készült panel elemekkel is már lehet találkozni, igaz Magyarországon még nem igen használják. Felhasználása nagyon egyszerű, mert gondosan egyforma méretűre gyártják ezért még vakolni is könnyű, ami akár pár milliméteres is elég lehet, mert nem kifejezetten igényel vakolatot.
Az Ytong téglának sok-sok pozitív adottsága van, mint például:
-Páraszabályozás
Az Ytong téglából készült szerkezetek és épületek kapcsán a legnagyobb pozitívum a kimagasló páraszabályozó képesség. Ezen a téren az építőanyagok lényegesen magasabb szintet képviselnek, mint a manapság annyira népszerű, utólagos hőszigeteléssel ellátott téglafalak, melyek gyakorlatilag dunsztba zárják az egész házat, és a legtöbb helyen csak vizesedő, penészesedő falakat eredményeznek. Az Ytong esetében ilyesmi nem fordulhat elő, mert rendkívül természetes módon tudja folyamatosan szabályozni a párát, mely nem csapódik le a falakon, emiatt páratlanul komfortos, penészmentes klímát biztosít a lakás falai között.
-Hő és hangszigetelés
A hőszigetelési tulajdonságok manapság minden lakóház esetén kiemelkedően fontos szerepet kapnak, csakhogy míg a téglaépületeknél ez jellemzően súlyos extra költségekkel jár, addig az Ytong tégla a kialakításából és az anyag-összetételéből fakadóan képes alapból biztosítani ezt a tulajdonságot a kapcsolódó ingatlannak. További előnye, hogy a kerámiatéglákhoz mérten nemcsak hatásosabb, hanem minden irányban tudja garantálni a hőszigetelést, ezáltal megfelelő falvastagság esetén nincs szükség utólagos külső szigetelésre. Ezzel csökkenthetők az építkezés költségei, miközben a hőhíd kialakulásának a valószínűsége is minimalizálható. Ahol pedig hőszigetelésről beszélhetünk, ott jellemzően a hangszigetelési tényező szintén fontos szerepet kap, hiszen az Ytong nagyon tömör, apró légkamrákkal rendelkezik, melyek a hő mellett a hangot egyaránt képesek hatékonyan visszaverni, illetve elnyelni. 15cm válaszfal léghanggátlása sima ytong 44 dB-el, míg a gt jelöléssel silka névre halgató ytong 50 dB-el bír. A hagyományos téglához képest lényegesen jobb érték.
-Teherbírás
Mivel az Ytong téglák a tulajdonságaikból fakadóan könnyedén formázhatók, ezért az a tévhit terjedt el erről az építőanyagról, hogy teherbírása nem kielégítő, márpedig ezen a téren ugyanolyan jól alkalmazható akár teherhordó falak építésére is, mint a hagyományos tégla. A szerelvényezés során se töredezik, így csavarozhatunk fel rá bútorokat, polcokat, bojlereket, gyakorlatilag szinte bármit, egyetlen alapszabály, hogy a megfelelő dűbellel és csavarral dolgozzunk. A nyomószilárdság fajtától függően középértéke 3N/mm2 - 4,7N/mm2.
-Tűzvédelem
Mivel kizárólag éghetetlen anyagokból állították össze, az Ytong legelőnyösebb tulajdonságai közül kiemelendő a tűzállóság, avagy a fokozott tűzvédelem. Rendszerben alkalmazva az Ytong a lángoknak gyakorlatilag teljes mértékben képes ellenállni. A1 nem éghető tűzvédelmi osztályba tartozik.
-Vízállóság
Nagyon sok lakóház esetében okoz kellemetlenségeket a
vizesedés. Ha a hagyományos kerámiatéglát nagy mennyiségű víz éri, például
csőtörés vagy beázás történik, akkor az a falszerkezet gyakran maradandó
károsodást szenved, amit bontással és új építőanyaggal lehet orvosolni a
salétrom megjelenése miatt. Az Ytong esetében ettől nem kell tartanunk, hiszen
miután nedvesség érte a téglát, az egyes blokkok nagyon könnyedén kiszáradnak,
így nem tudnak vizet felvenni, emiatt nem is károsodnak, tehát egy csőtörés
esetén az anyagi kárunk is kisebb lesz.
A GIPSZKARTONRÓL
-Ipartörténet és technológia
Gipszkarton feltalálása az Egyesült Államokba vezethető vissza 1800-as évek végére. Egy kicsit más volt az összeállítása, és a mérete is egy csempe laphoz állt közelebb, ami akkoriban így is került a piacra. Ipari alkalmazására az 1910-es évektől került sor, de Európába csak 1938-ban érkezett meg. A Rigips nevű termék már az 50-es évektől terjedt el a német piacon, és elsősorban belső terek elválasztására használták fel. Manapság már világszerte elterjedt termékről van szó, és a gipszkartonlemezes építési technológia nagy eséllyel fokozatosan kiszorítja majd a hagyományos technikával készülő, téglából épített válaszfalakat.
Két nagyon egyszerű és környezetbarát alapanyagból áll: gipszből és kartonpapírból. A gyártás során csak gőzkibocsátás történik és nincs károsanyag-kibocsátása vagy radioaktív sugárzás. A gyártási technológia sem bonyolult. Az egyenletes gipszkását, azaz az előkészített stukkógipszet formázóasztalon előkészített homlokkartonra terítik. A még puha gipszkarton lapot ollóval darabokra vágják, majd a darabokat szárítóba rakják, ahol eltávolítják a felesleges vizet. Az építőlemezek szegélyezetten, (Hosszanti irányban gyári fóznak nevezik, de napjainkban már a rövid oldalt is fózolják a gyárban) kerülnek kereskedelmi forgalomba.
Magyarország a gipszkarton előnyét viszonylag későn ismerhette meg, és vehette használatban. A 60-as években kezdett divattá válni a tetőterek beépítése, és ehhez eleinte favázra szegezett deszkát használtak. Ez a megoldás nyáron túlzott felmelegedéshez, télen gyors lehűléshez vezetett ezekben a terekben.
A következő évtizedekben a lakótéren belül újabb anyagok kerültek előtérbe, a pozdorja és a faforgácslap. Ezek a forgácslapok a műanyagkötések miatt jelentős mennyiségű formaldehidet tartalmaztak, melyeknek egészségre káros hatásuk volt. Igyekeztek ezt a problémát kiküszöbölni azzal, hogy cementkötésű faforgácslapokat gyártottak, ám ezeket nem lehetett szépen alakítani, és rendkívül törékenyek voltak. 1989-től megérkezett hazánkba is a nagy sikert aratott gipszkarton, ami a korábbi megoldásokat teljesen kiszorította a piacról, és a mai napig tart az építőipai felhasználása.
-A gipszkarton előnyei és hátrányai
Bármilyen anyagról is legyen szó, mindnek vannak előnyei és hátrányai. A hátrányait még nem ismerjük, viszont előnye annal több van. Negatív tulajdonságáról annyit, hogy nem vízálló és a teherbírása is igen korlátozott, de miért akarnánk a vízben építeni válaszfalat. Ugye? Ezért nem is sorolnám a negatív tulajdonságok közé. A vizes helyiségekben már impregnált gipszkartont használunk, ami szintén nem vízálló, de jobb a páratűrő képessége. Adalékanyag hozzáadásával hidrofób hatás érhető el.
Akkor jöjjenek az előnyök, persze ha lesz elég hely a lapon! A gipszkarton környezetbarát és klimatizáló hatása révén a nedves levegőből felveszi a vizet, amelyet a száraz időben kipárologtat. Nem éghető, mert a benne lévő kristályvíz egyfajta tűzoltóvízként működik. Jóformán nincs hővezető képessége, ezért a benne élőknek jó közérzetet biztosít.
Ezek mind speciális képességek, amely mellé társíthatók a kiváló építési tulajdonságok. A gipszkarton nagyon egyszerűen felhasználható, beépíthető, remekül vágható, alakítható. Tetőteret, válaszfalat, szerkezetes előtét falat, álmennyezetet vagy akár vakolás helyett ragasztási technológiával lehet egyszerűen és gyorsan felhasználni. Fontos jellemzője, hogy minimális kosszal jár az építkezés. Azonnal lehet glettelni, festeni. A táblák közötti rések tökéletes légzárásával a nem kívánt légmozgások megszüntethetők, és ezek a lélegző falak jól viselik a páradiffúziós terhelést. Hangszigetelés kialakítására is lehetőséget biztosít. A gépészeti elemek jól elbújtathatók magában a falban már az építkezés alatt, és kevesebb hulladékot hagy maga után az egész munkafolyamat során. Rejtett világítás és különféle design elemek kivitelezését nagyon megkönnyíti. Az elbontását is előnyei közé kell említeni, mert lényegesen egyszerűbb a társaihoz képest. Több rétegben és megfelelő szigeteléssel már kiváló hő és hang szigetelése van, blue acoustic névre hallgató kartonlapok még jobb eredménnyel bírnak a hangszigetelés terén. A tűzgátló képessége sem elhanyagolható, bár a normál gipszkarton sem éghető anyag, de azért lehet kapni külön tűzgátló kartonlapot is. Különféle méretekben megtalálható a kereskedelemben mind a gipszkarton tábla mind a profil vázszerkezet részei. Természetesen szakértelmet igényel az építés, kifejezetten ajtók beépítésénél és a több rétegben való kivitelezés során. A kivitelezés során különböző eljárásokat, technikákat kell figyelembe venni, mert ezek figyelmen kívül hagyása komoly problémákhoz vezetnek, akár már pár héten belül. Nincs is annál bosszantóbb, ha újra kell kezdeni az építkezést mind ezt pár óra spórolás miatt. A tetőterek beépítését nem ajánlom házilag elkészíteni, legalább is nagyon alaposan utána járva a folyamatnak. Nincs, száradási idő ezért bármekkora felületet a lehető leghamarabb be lehet építeni. Előnyeit még lehetne sorolni, de szeretnék a végére is jutni, a kettő együtt nem megy. Egy szóval a gipszkarton a belsőépítészetek Mercédesze!
-A gipszkarton felhasználási területei
Mivel a gipszkarton mára az első helyen áll főleg üzlethelységekben és iroda területeken, de családi házaknál is megállja a helyét. Fejlesztése a mai napig tart. A felhasználási területe is folyamatosan bővül. A gipszkartonnal való felhasználás csak a képzelet szab határt. A gipszkarton lapokat, amik lehetnek különböző méretűek fém profil vázra csavarozva kapjuk meg a válaszfalat. A profilok különböző vastagságúak, ezek adják majd meg a falvastagságot, pl: 50mm-es profilra két oldalt csavarozunk 2x2 12,5mm gipszkartont, így kapunk 100mm-es válaszfalat. A falvastagságot tudjuk növelni normális keretek között 150mm-ig, extrém helyzetbe bármekkora falvastagság kivitelezhető.
Legnépszerűbb felhasználási területe a válaszfalak, előtétfalak és az álmennyezet. A gipszkarton a nagy terek tényleges felosztásában kézenfekvő. A pengefalak gipszkartonból elsősorban a zuhanyzók építésénél jelennek meg. Ide az impregnált zöld színre festett vízálló változatot szükséges beépíteni. A válaszfalat lényegesen időtakarékos elkészíteni így a pár óra alatt felhúzott több m2-es falat akár azonnal lehet bepucolni. Az álmennyezetről ezek után már alig tudok írni valamit, személy szerint az összes családi házba bele tervezném, mert kőzetgyapottal kimagasló hőtartása van, persze a gépészeti berendezéseket is egyszerűbb itt elrejteni. Egyre népszerűbb a családi házakban, lakásokban is az álmennyezetbe süllyesztett lámpák. A design dobozolások is előszeretettel kerülnek kialakításra. A gipszkartont nagyon könnyű szabni ezért utólagos lámpa beépítésre vagy módosításra van lehetőség minimális kosszal.
A korszerű, impregnált gipszkartonnal már a fürdőszobában is dolgozhatunk. Mivel az itteni falak súlyosabb szerkezeteket fognak tartani, ezért a gipszkarton fal fémvázait sokkal körültekintőbben kell kialakítani, hogy alátámasztás nélkül is megtartsa a mosdót, a tükröt, a lámpát stb..
Összességében a gipszkartonnak százféle felhasználása lehet, és a hagyományos építőanyagokhoz képest sokkal gyorsabban lehet vele haladni. Népszerűsége a jövőben csak növekedni fog, mivel a várható innovációk segítségével speciális tulajdonságokra is szert tehet, és új területeket hódíthat meg az építőiparban.